2026 első félévében Hajdú-Bihar ipari termelésének értéke 60 százalékkal nőtt, ipari exportértékesítése pedig megduplázódott az előző év azonos időszakához képest. A megye részesedése mindkét mutató országos értékéből közel 6 százalékra emelkedett, és jelentősen előrelépett a megyék rangsorában is. Az adatok azt mutatják, hogy a Debrecenben és térségében megvalósult beruházások hatása egyre inkább megjelenik a gazdasági teljesítményben, miközben a foglalkoztatási szerkezet továbbra is több ágazatra épül.
A termelés súlypontja Hajdú-Bihar felé mozdul
Hajdú-Bihar ipari termelésének értéke 2026 első félévében elérte az 1 586 milliárd forintot. Ez 592 milliárd forinttal, vagyis 60 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Országosan ugyanebben az időszakban mindössze 1,6 százalékkal nőtt az ipari termelés értéke. A megye részesedése így egyetlen év alatt 3,7-ről 5,8 százalékra emelkedett az országos teljesítményből.
A változás hosszabb távon is látható. Hajdú-Bihar első félévi termelési értéke 2014-ben még 349 milliárd, 2024-ben 829 milliárd, 2025-ben pedig 994 milliárd forint volt. A megyék rangsorában a 2014-es 12. helyről 2025-re a 9., 2026-ra pedig a 6. helyre lépett elő. A legutóbbi előrelépés különösen gyors, hiszen a megye egy év alatt három helyet javított.
A féléves adatok alapján Hajdú-Bihar már több hagyományosan jelentős ipari megyét is megelőz a termelési értékben. Az adatok a termelés értékét folyó áron, nominálisan mutatják, így a forintban mért növekedésben az árváltozás hatása is benne van. Hajdú-Bihar növekvő országos részesedése és rangsorbeli előrelépése ugyanakkor azt jelzi, hogy a megye súlya is érdemben nőtt a magyar iparon belül.
Az exportban még nagyobb az előrelépés
A Hajdú-Bihar megyei székhelyű ipari vállalkozások exportértékesítése 2026 első félévében elérte az 1 201 milliárd forintot. Ez több mint kétszerese az egy évvel korábbi 600 milliárd forintnak, miközben országosan mindössze 1,2 százalékkal nőtt az ipari exportértékesítés értéke. Hajdú-Bihar részesedése az országos értékből így 3-ról 5,8 százalékra emelkedett.
Hajdú-Bihar megye ipari exportértékesítése már 2026 előtt is jelentősen bővült. Az első félévi érték 2018-ban 257 milliárd, 2024-ben 462 milliárd, 2025-ben pedig 600 milliárd forint volt. A 2026-os növekedés azonban az eddiginél jóval gyorsabb, és a rangsorban is látványos változást hozott. Hajdú-Bihar a megyék között a 2018-as 12. helyről 2025-re a 10., majd 2026-ra az 5. helyre lépett elő.
Az exportadatok is megerősítik, hogy Hajdú-Bihar növekvő ipari súlya a külpiaci értékesítésben is megjelenik. 2026 első félévében összesen két megyében nőtt az ipari exportértékesítés értéke az inflációt érdemben meghaladó mértékben. Hajdú-Biharban 602 milliárd, Komárom-Esztergomban 803 milliárd forinttal haladta meg az exportértékesítés a 2025 azonos időszaki értéket. Együttes, 1 405 milliárd forintos növekményük ellensúlyozta a többi területi egység 1 151 milliárd forintos visszaesését. E két megye kiemelkedő növekedése nélkül az országos ipari exportértékesítés értéke csökkent volna, így azonban 254 milliárd forinttal nőtt.
A kibocsátás gyorsabban nőtt, mint a létszám
Hajdú-Bihar megye ipari teljesítménye 2018 és 2025 között jóval gyorsabban nőtt, mint a szektorban foglalkoztatottak száma. Az inflációval korrigált idősor értékek szerint az ipari termelés 56,5 százalékkal, az ipari exportértékesítésé pedig 48,2 százalékkal emelkedett. Eközben az iparban dolgozók létszáma 65,2 ezerről 71 ezerre nőtt, ami csupán 8,9 százalékos bővülés volt.
A kibocsátás bővülését tehát viszonylag mérsékelt létszámnövekedés kísérte. Ez arra utal, hogy az egy foglalkoztatottra jutó teljesítmény is emelkedett. A különbség különösen az időszak végére vált látványossá: 2025-ben a termelés és az exportértékesítés is jelentősen meghaladta a 2018-as szintet, miközben az ipari foglalkoztatás a korábbi évekhez hasonló nagyságrendben maradt.
A jelentős ipari kibocsátás mellett Hajdú-Bihar foglalkoztatási szerkezete nem tolódott el kiemelkedően ipari irányba. 2025-ben az iparban 71 ezren dolgoztak, ami a megye összes foglalkoztatottjának 28,7 százaléka volt. Ez az országos 30 százalékos aránynál is alacsonyabb.
A megye és azon belül Debrecen foglalkoztatásában továbbra is meghatározó a kereskedelem és a szolgáltató ágazatok szerepe. Az ipari termelés növekedése ezért nem jelenti azt, hogy a térség gazdasága kizárólag a gyárak munkahelyeire épülne. A sokszínű szerkezet megőrzése azért is fontos, mert különböző képzettségű munkavállalóknak kínál lehetőséget, és mérsékli az egyetlen ágazattól való függést.
Mi állhat a növekedés mögött és mi a következő lépés?
A termelés és az export gyors bővülésében az e-mobilitáshoz kapcsolódó debreceni beruházások felfutása játsza a legnagyobb szerepet. A megyei adatokból az egyes vállalatok hozzájárulása nem számszerűsíthető, az ágazati kép azonban szélesebb ennél. A debreceni ágazati adatokban a logisztika, az informatikai szolgáltatások, valamint a turizmus és a vendéglátás is jelentős növekedést mutatott. Ezek fejlődése nem vezethető vissza egyetlen beruházásra, de a bővülő ipar új megrendeléseket teremthet a szállításban, a vállalati szolgáltatásokban (BSC) és a helyi beszállítóknál is.
A beruházások hatása a termelésen túl is megjelenik. A gyárak és beszállítóik működéséhez képzésre, mérnöki munkára, informatikai rendszerekre, pénzügyi és üzleti szolgáltatásokra van szükség. A vállalatok és a Debreceni Egyetem együttműködése később a fejlesztési és kutatási tevékenységeknek is nagyobb teret adhat. Ennek a folyamatnak egyes elemei már jelen vannak a városban, míg a magasabb hozzáadott értékű feladatok további bővülése a következő évek lehetősége.
Az ipari kibocsátás növekedése mellett a foglalkoztatás szerkezete sokszínű maradt. A Hajdú-Biharban ipari szektorban foglalkoztatottak aránya alacsonyabb, mint az országos átlag. A kereskedelem és a szolgáltatások ágazata (azaz a tercier szektor) arányaiban továbbra is a legnagyobb munkaadó. Debrecen számára ezért az lehet a következő szintlépés, ha az e-mobilitás növekvő teljesítménye mellett a vállalati szolgáltatóközpontok, az IT és a kutatás-fejlesztés ágazatában is folyamatosan jönnek létre új, magas hozzáadottértékű munkahelyek.
Szerző: Tarnóczi Bence, EDC Debrecen
